3.fejezet. Morgana tőre
avagy Badb Catha is színre lép
Mióta Morgana kisasszony nevét számra vettem, azóta nyugovása nincsen, napi szinten nyaggat a drága, követeket küld, hogy Véle foglalkozzam, a dagadt ruhát meg hagyjam másra. De nem addig az, mert előtte még egy fontos feladatom lészen, ami nem tűrhet halasztást, tudni illik megosztani, széthasítani! az emberiséget ketté felé. Ám de hogy kissé őt is lenyugtassam, áldozzunk neki, kap magáról néhány pikcsét, azt szeretni fogja, mi pedig jól meginspirálódunk tőle.Talán még kardját is megkaphatjuk a suhintás erejéig.
Képzeld most el, hogy egy mindent betöltő,
hatalmas számítógép alkatrésze vagy, ki
öntudatra ébred, és így rákérdezhet saját
eredetére. Két verzió közül választhatsz;
Az egyik szerint, egy önmagától keletkező és önjáró alkatrész kellő idejű és öntörvényű zakatolása véletlen hatások szerint, véletlen módosulásokat eredményezve, újabb és újabb hardver eszközök létesülését eredményezte, miközben ezek összehangolódása érdekében szoftvereket generált önnön szerkezetén belül, majd újabb kellően hosszú idejű és saját törvényű zakatolás után, újabb véletlenszerű kölcsön hatás eredményeképpen kiizzadott magából felhasználó jellegű perifériákat, akik használni kezdték a masinériát különböző célokra, olyan fejlettségi szinten, amilyen szinten épp képesek voltak törvényszerűségeit feltérképezni, sőt idővel ezek alapján már képesek lettek maguk is hardverek és szoftverek megalkotására és hozzákapcsolására a nagy műhöz
A másik szerint kezdetben vala egyetlen mindent betöltő, végtelenül bölcs polihisztor , ki önnön tervei alapján, önön végtelen energiájából merítve fokról-fokra hozta létre a szerkezetet, majd mikor látá, hogy mindez jó, saját képére alkotta meg a felhasználó nevezetű perifériákat, és helyeze azoknak jobbjába egereket, mondván nékik alkalmazzatok, és programozzatok, hálózzátok be az egész masinériát...
Nem fogom tovább erőltetni és ragozni a párhuzamot, kicsi vagyok én ahhoz, másrészt befolyásolni sem akartam a példa jellegével, azt sugallni, hogy az első verzió nyilván dőreség, mert elvonatkoztatva a konkrét esettől, semmivel sem valószerűtlenebb egy semmiből keletkező működő alkatrész, mint eleve, ős öröktől fogva létező tervezője, amellett, hogy mindkét tábor egyedei azt tartják a másik tábor egyedeiről, hogy azok a megkötözöttek, ostobák, és irracionálisak, pótcselekvésekbe menekülők.
A két tábor tagjai olyannyira antagonisztikus ellentétben állnak egymással, hogy még a legalapvetőbb dolgokat, a teret és az időt is másként érzékelik a tervezőpártiak, mint az önjáró kütyüben hívők.
Szándékosan nem alkalmaztam eddig a hívő, és vallásos, és idealista megnevezéseket egyik csoportra SEM, mert a maga módján mint kettő az,
csak a mentalitása, a céljai, életformája, folytatott praxisa lesz egész más.
A közmegegyezés persze, igen, a második verziósokat mondja " hívőknek," a világvallásokhoz csatlakozókat képzelhetjük akár ádáz Apple, Lenovo, vagy HPackard pártiaknak is :), mégis visszautalva pofás példabeszédünkre, de vélük semmi dolgunk nincsen,
a mi vizsgálódásaink tárgyát a tervezőorientált, hívő perifériáknak az a különleges részhalmaza képezi, amit megint csak a köznyelv boszorkányként emleget.
